Dunántúli Domb És Hegyvidék Részei

  1. A dunántúli domb és hegyvidék - Tananyagok
  2. DUNÁNTÚLI-DOMB ÉS HEGYVIDÉK ( ELHELYEZKEDÉSE (a) RÉSZEI (Mecsek (középhg;…
  3. Ember a természetben - 6. osztály | Sulinet Tudásbázis
  4. Dunántúli domb és hegyvidek részei
  5. Remix

A Dunántúli-domb- és hegyvidék geológiai múltja, felszínfejlődése, ásványkincsei, tájai A dombvidék felszíne alatt, a mélyben metamorf kőzetek találhatók, pl. a Keleti-Mecsekben és a Mórágyi-rög alatt óidei gránit. A Mecsekben a felszínre került az ugyancsak óidei vörös homokkő. A kővágószőlősi homokkő uránércet rejt. Ezekre a középidőben, a Tethysből mészkő és dolomit rakódott, amit a Mecsekben és a Villányi-hegységben tanulmányozhatunk. Az újidőben keletkeztek a Pannon-tenger üledékes kőzetei: agyag és homok. Legfelül, a felszínen negyedidőszaki üledékek (lösz, kavics, agyag, homok) vannak. A dombvidékek a Kárpát-medence vidékének kialakulásakor már nem süllyedtek tovább az Alfölddel együtt, hanem emelkedni kezdtek. Eközben főként ÉNy-DK-i irányban érték törések a felszínt – a vetődéssel a táj felszabdalódott, dombhátak emelkedtek ki, árkok süllyedtek be. A felszínen futó vízfolyások elfoglalták az árkokat, és kialakították medrüket a Dráva vagy a Duna felé. A jégkorszaki szél által elhordott porból lösszel takart dombhátak alakultak ki.

A dunántúli domb és hegyvidék - Tananyagok

5 km Belváros 2. 7 km Szabolcsfalu 2. 9 km Karolina külfejtés 3. 1 km Szigeti külváros 4. 3 km Makár domb 5. 1 km Mecsekszakál 12 km Orfűi tavak 13 km Abaliget 13 km 10 km 46 km 52 km 63 km 70 km 93 km 102 km 104 km 113 km 115 km Pécs-Újhegy Történelmi belváros Belváros Szabolcsfalu Karolina külfejtés Szigeti külváros Makár domb Mecsekszakál Orfűi tavak Abaliget A Dunántúli-dombság A Dunántúli-dombság hazánk egyik legváltozatosabb és legszebb tája. Keleti részén a Dunától a nyugati országhatárig, észak-dél irányban a Balatontól egészen a Dráva folyóig terjed. Felszíne több kisebb dombvidékre tagolódik: A Zalai-dombságra, a Somogyi-dombságra és a Tolnai-dombságra. A dombság felszínét széles völgyek és dombok tagolják. Ezeket a völgyeket hosszú évezredek alatt a folyók, patakok alakították ki az egykori sík felszínből. A Dunántúli-dombság egész évben sok csapadékot kap. Nyugatról, az Alpok magas hegyei felől a hűvös, nedves nyugati szél szállítja a csapadékot. A patakok bővizűek. A bőséges csapadék hatására a legelők dús füvűek, a rétek szép zöldek.

A Dunántúli-domb- és hegyvidék természeti és társadalmi erőforrásai A terület fontos értéke a víz, a feketeszén és az uránérc, a termőtalaj, a mészkő és a homokkő. Itt a legerősebb Magyarországon a mediterrán éghajlati hatás, ezért olyan növények is teret hódítanak, amelyek az országban máshol nehezebben termeszthetők. Pécs egyetemi város, a megyeszékhelyeken jelentős szellemi tőke összpontosul A gazdasági ágazatok súlya a Dunántúli-domb- és hegyvidéken A Dél-Dunántúlon viszonylag magas a könnyű- és az élelmiszeripar aránya. A nehézipar (pl. mecseki szénbányászat) visszaesett, bár Pécs környékén fejlett ipari komplexum alakult ki. A dombvidéken magas az agrárfoglalkozású réteg aránya. A harmadik és a negyedik szektor folyamatosan fejlődik. A Dunántúli-domb- és hegyvidék mezőgazdasági termelése A térség naposabb, keleti tájain, a löszös feketeföldön búzát, kukoricát, cukorrépát és szőlőt termesztenek. A Belső-Somogy homokvidékén a termesztett növények: a zöldségfélék, a burgonya, a téli alma, a rozs, az árpa, a zab.

DUNÁNTÚLI-DOMB ÉS HEGYVIDÉK ( ELHELYEZKEDÉSE (a) RÉSZEI (Mecsek (középhg;…

  • A dunántúli domb és hegyvidék - Tananyagok
  • Itt a farsang áll a bál
  • A Dunántúli-domb- és hegyvidék by Rozi Irmes
  • 5+1 tipp, amit megtehetsz a lelki egészségedért
  • Pirosszka a jó a rossz a farkas meganagyi full
  • Nyx hd photogenic folyékony korrektor 3

Ember a természetben - 6. osztály | Sulinet Tudásbázis

A nyugati és a középső dombvidékeken szálastakarmányokat termelnek, ezt fogyasztja el a szarvasmarha és a juh. A hegységek déli előterébe gyümölcsöt (mandulát, őszibarackot, szelídgesztenyét) és szőlőt telepítettek (pl. szekszárdi és villányi borvidék). Jelentős a sertés- és a baromfitenyésztés, az erdőkben a vadgazdálkodás. Az erdősültség foka az európai uniós átlaghoz hasonló. A Dunántúli-domb- és hegyvidék ipari tevékenysége. A mezőgazdasági termékeket hasznosítja az élelmiszer- és a könnyűipar. A malom-, a hús-és a tejipar jelentős központja Kaposvár, Szekszárd és Pécs, a konzervgyártásé Nagyatád és Szigetvár, a cukorgyártásé Kaposvár, a dohányiparé Pécs. Könnyűipari termelés zajlik a régióközpontban, Pécsen (bőr- és cipőipar). Ugyancsak bőripari üzeméről ismert Simontornya és Bonyhád, textiliparáról Kaposvár. A nehézipar a mecseki szénbányászattól, a paksi atomerőműtől eltekintve nem nagyon jelentős. Az elektronikai ipar Kaposváron, a mezőgazdasági gépgyártás Szekszárdon telepedett meg.

Dunántúli domb és hegyvidek részei

dunántúli domb és hegyvidék részei song

A dombságból emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A Zselicet 200-300 m magas, észak-déli irányú völgyekkel felszabdalt, löszös talajú dombvidék, amelyet északról a Kapos folyó völgye határol. A Mecsek főleg mészkőből áll, de annál régebbi gránit és vörös homokkő is jellegzetes kőzete. A mecseki homokkőből termelik ki az atomerőműben használt uránércet, és itt bányásztak hazánkban egyedül feketekőszenet. A hegység legmagasabb pontja a 680 m magas Zengő. A mészkőhegységben alakult ki az Abaligeti-barlang, Pécs fölött érkezik a felszínre a Tettye-forráson keresztül a hegység gyomrában áramló víz. A Villányi-hegység (442 m) legdélebbi hegységünk az Alföldhöz tartozó Dráva menti síkság északi peremén. A mészkőhegység helyenként kopár az erdőirtás miatt, de a lösszel borított lejtők szőlőtőkéi érlelik a híres villányi bor alapanyagát. A környék jelentős turistacsalogatója a 62 o C-os termálvízre épült harkányi gyógyfürdő. Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba.

Remix

dunántúli domb és hegyvidek részei

A dombhátak oldalába a záporpatakok, kisebb patakok szakadékvölgyeket, "szurdikokat" vájtak. A tájakat így mély, meredek löszfalak jellemzik. A száraz időszakban a szél formálja a felszínt, a kocsiutak mentén tovább lazítja a löszt, s löszmélyutakat hoz létre. A dombhátakról gravitációs tömegmozgásként löszcsuszamlások indulnak. A löszön jó minőségű feketeföld képződött. Kővágószőlősön uránérc található, de a bánya már bezárt, a Mecsekben (Pécsen, Komlón) feketeszenet bányásznak. A Dunántúli-domb- és hegyvidék tájai közül homokkal fedett a Belső-Somogy, lösszel borított a Külső-Somogy, a Tolnai-hegyhát, a Tolnai-dombság, a Szekszárdi-dombság, a Zselic, a Völgység, a Baranyai-dombság. A Mecsek és a Villányi-hegység főként mészkővel és dolomittal borított. A Dunántúli-domb- és hegyvidék éghajlata A Dél-Dunántúl éghajlata nedves-kontinentális. Az Adriai-tenger felől betörő szelek erősítik a mediterrán hatást. A Dunántúlon uralkodó északnyugati szélirányt az észak-déli irányú völgyek megváltoztatják.

dunántúli domb és hegyvidék részei magyarul
Thu, 23 Dec 2021 22:45:24 +0000