Magyar Nemzeti Galéria Farkas István
- Magyar Nemzeti Galéria
- Farkas István életmű-kiállítás nyílt a Nemzeti Galériában | Magyar Nemzet
- Revizor - a kritikai portál.
Öntörvényű természete minduntalan összecsapott a társadalom és a kor kényszerítő körülményeivel. Volt három törvénytelen gyereke, három saját gyermekétől és feleségétől hamar külön költözött. Dénes Zsófia Kafkához hasonlította, bár épp ugyanő számol be róla, hogy Farkas elámult, amikor azzal szembesült, hogy képeiről a művelt kortársak felé a dermesztő magány és elidegenedettség sugárzik. A kiállítás nyitó képe, a Végzet eredeti, Farkas által adott címe szimplán a Vörös szakáll volt, az alábbi anekdota is ehhez a képhez kapcsolódik. André Salmon francia költő, akivel Farkas a Correspondences című, a tárlaton is bemutatott közös albumot készítette, az egymásba karoló pár láttán így kiáltott fel: Ez megöli, mielőtt hazaérnek? Vihar után. Fotók: Magyar Nemzeti Galéria A kortársi reflexiók, legalábbis a művészettörténeti elemzésekben idézettek mind a szorongás és a dermesztő víziók felől közelítik művészetét. Kállai Ernő "kárhozatos, lappangó végzet"-ről beszél, Benedek Marcell a fehérre festett vasszéket Farkas képén bestiálisnak látja: "Csontváz, amely karmos lábával feltépi a föld keblét".
Magyar Nemzeti Galéria
Leginkább szubjektív expresszionizmusát emelik ki, illetve a képein visszaköszönő szorongató életérzést, amelyet rendre a világot megrázó kataklizma – a második világháború és a holokauszt – valamint saját tragikus sorsának előérzeteként aposztrofálnak. A mostani életműkiállítás is erre az értelmezésre erősít rá – nem csak a Pilinszky drámai verséből kölcsönzött címmel: Kihűlt világ, hanem a képeket kísérő falszövegekkel, és legfőképp a kísérő kamaratárlattal, amely Soá címmel olyan művészeknek állít megrázó emléket, akik Farkashoz hasonlóan a holokauszt áldozatai lettek. A szubjektív válogatás Ámos Imre, Basch Andor, Beck Ö. Fülöp, Farkas István, Fényes Adolf, Gelléri Andor Endre, Goldmann György, Gyopár László, Halász Gábor, Jándi Dávid, Karácsony Benő, Kemény Simon, Nádor Mihály, Kuti Sándor, Radnóti Miklós, Rejtő Jenő, Szerb Antal, Szomory Dezső, Weiner László műveinek részleteivel, életútjuk felidézésével tiszteleg minden áldozat emléke előtt. A Petri Lukács Ádám koncepciója alapján Taraczky Dániel építész által megálmodott sötét alagútban elmosódott zenefoszlányok háttere előtt áttetsző plexi lapokon felderengő sorsok lebegő szellemalakokként emlékeztetnek a szintén Pilinszkytől kölcsönzött mottóra: "Auschwitz példája fekete Napként maga köré vonja, megvilágítja, elrendezi a történteket.
Farkas István az első világháború utáni magyar modernizmus egyik legeredetibb alkotója. A magyar és a francia műkritika egyaránt koruk egyik jelentős művészének tekintette, akinek látásmódja, képi világa, technikai igényessége, felkészültsége, kísérletező kedve egyedülálló volt a kortársai között. A Magyar Nemzeti Galéria mind ez idáig példátlan gazdagságban mutatja be Farkas István életművét. A Kihűlt világ című tárlaton a művész munkái mellett Farkas István mestereinek és kortársainak munkáival is találkozhatnak a látogatók. A kiállítással azonos című katalógusban a különböző alkotói periódusokat elemző tanulmányok és reprodukciók mellett eddig ismeretlen fotók, levelek és dokumentumok is szerepelnek.
Példátlan gazdagságban mutatja be Farkas István festőművész (1887-1944) életművét a Kihűlt világ című, 170 alkotást felvonultató, átfogó tárlat a Magyar Nemzeti Galériában, ahol a művész saját munkái mellett mesterei és egyes kortársai munkái is láthatók. A március elsejéig megtekinthető kiállításra – a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményén kívül – öt külföldi és tizenegy hazai gyűjteményből érkeztek alkotások. Farkas István az első világháború utáni magyar modernizmus egyik legeredetibb alkotója volt. A magyar és a francia műkritika egyaránt koruk egyik jelentős művészének tekintette, akinek látásmódja, képi világa, technikai igényessége, felkészültsége, kísérletező kedve egyedülálló volt a kortársai között. Apja, Wolfner József, a Singer és Wolfner könyvkiadó tulajdonosa a korszak legnépszerűbb lapjának, az Uj Időknek a kiadója volt. Farkas ötéves korában elveszítette édesanyját, az apa pedig olyan szigorral nevelte fiát, hogy mindez életre szóló mély fájdalmakat és sérelmeket hagyott a festőben.
Farkas István életmű-kiállítás nyílt a Nemzeti Galériában | Magyar Nemzet
- Revizor - a kritikai portál.
- Betűbazár Fejlesztő Könyvek és Játékok Boltja
- Magyar Nemzeti Galéria
- Kihűlt világ - Farkas István művészete a Nemzeti Galériában
Revizor - a kritikai portál.
Tárlatvezetés a Kihűlt világ. Farkas István (1887-1944) művészete című kiállításban Online jegyvásárlás 2020. február 06. 16:00 - 17:00 Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria, C épület, infopult 16. 00 órától tárlatvezetéssel várjuk egyéni látogatóinkat a kiállításban. Belépés a kiállításra és a tárlatvezetésre: belépőjeggyel + 1000 Ft-os kiegészítőjeggyel lehet. Találkozási pont: a program előtt az információs pultnál. Jegyek korlátozott számban kaphatók ezen a linken, illetve a múzeum jegypénztárában. Maximális létszám: 30 fő
De mindenekelőtt a Galéria termeit járják végig, ha lehet, nem is egyszer, elfogulatlanul, és merítkezzenek meg a zöldek és lilák, pirosak és feketék kozmoszában. A kiállítás 2020. május 1-ig látogatható. Szerző: Farkas István Címkék: Ámos Imre, Farkas István, holokauszt, Jándi Dávid, Karácsony Benő, Kolozsváry Marianna, koncentrációs tábor, Magyar Nemzeti Galéria, második világháború, Mednyánszky László, Pilinszky János, Radnóti Miklós, Rejtő Jenő, SInger és Wolfner, szorongás, vízió
