Himnusz És A Szózat Összehasonlítása Fogalmazás
- KIDOLGOZOTT ÉRETTSÉGI TÉTELEK: Kölcsey Ferenc : A Himnusz és a Szózat összehasonlítása
- Összehasonlító elemzés Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat | Érettségi tételek
Összehasonlító elemzés Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat A Himnusz és a Szózat is a reformkorban született, az elkeserítő magyar sors hatására. Stílusuk romantikus, műfajuk óda. Mindkét mű a múltat írja le, arra építkezik. Sokáig vitatták, hogy melyik vers legyen a Magyar Nemzet hivatalos himnusza, végül Kölcsey imája nyerte meg a disputát. Megzenésítésükre Bartay Endre színházigazgató kettő pályázatot hirdetett meg egy év szünettel. A Himnusz esetében több mint tíz pályamunka közül választották ki a nyertest, Erkel Ferencet. A Szózat megzenésítésére pedig húsz fölé rúgott a vállalkozók száma. Itt a nyertes Egressy Béni volt. (Nekem nagyon tetszik még Erkel Ferenc későbbi, négyszólamú változata is. ) Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én írta meg a Himnuszt, szatmárcsekei magányában. A kézirat szerinti eredeti cím és alcím: Hymnus, a' Magyar nép Zivataros századaiból. 1823 Az aposztróf a régies "az Magyar" rövidített változata, a kéziratban többször is találkozunk ezzel a formával.
KIDOLGOZOTT ÉRETTSÉGI TÉTELEK: Kölcsey Ferenc : A Himnusz és a Szózat összehasonlítása
(A mai változatban viszont már nem lelhető. ) A 22-es szám mögötti d betű okát nem sikerült kiderítenem, de szerintem latinul van, és jelenti, hogy huszonkettedik nap / huszonkettedike. Vörösmarty Mihály 1835 novemberében írta meg a Szózat első két versszakát, majd 1836 decemberére elkészült a teljes verssel. A Szózat sokban hasonlít a Himnuszra, de míg az előbbi inkább imára emlékeztet, az utóbbi határozottan egy szónoklat. Még a nevük is hasonlóan kezdődik, ami nem lehet véletlen. Mindkét mű keretes szerkezetű. A Himnusz keretét az első és utolsó egy versszak alkotja, kisebb eltérésekkel. A Szózatét pedig az első és utolsó két versszak, de itt a különbség valamivel nagyobb, mint ahogy azt Himnusznál megfigyeltük. Mindkét keret pontosan nyolc-nyolc sor hosszú. A Himnusz nyelvezete, hanghordozása olyan érzést kelt bennem, mintha bibliát olvasnék. Számomra a két legfontosabb sor a "Megbűnhődte már e nép, " és az "A múltat s jövendőt! " volt. Ezzel Kölcsey határozott üzenetet küld Istennek, mégpedig azt, hogy "Eleget büntettél már minket uram…".
KÖLCSEY: HIMNUSZ, VÖRÖSMARTY: SZÓZAT ÖSSZEHASONLîTÓVERSELEMZÉS Kölcsey Ferenc (1790-1838): észak-dunántúli református birtokos nemes család korán árvaságra jutott gyermeke. Vézna, beteges, fél szemét himlő következtében elvesztette. A társaságban visszahúzódó. Életét nagyrészt falusi magányban töltötte. A debreceni református kollégiumban tanult. Jogi tanulmányokat folytatott. Bírálja Csokonait. résztvesz a nyelvújítási mozgalomban. 1832-pozsonyi országgyűlési követ. 1832-ben írta a Hymnus-t, amelyet Erkel Ferenc zenésített meg. Vörösmarty Mihály (1800-1855): Kápolnanyéken született, elszegényedett katolikus nemesi családból származott. Apja gazdatiszt, korán meghalt. Tanulmányai: Sékesfehérvár, Pest. Tolna megyében házitanító Perczeléknél, P. Etelkához fűződik reménytelen szerelme. Pesten tanít jogot és filozófiát. 1825-ben a Zalán futása c. eposzával országos hírnévre tesz szert. A Pesti színháznak ír darabokat. 1832: MTA tagja. 1836-ban írja a Szózat-ot. 1843:Csajághy Laurát feleségül veszi.
A himnuszban a kereten kívül is vannak ismétlődések, a költő ennek segítségével, ez által hangsúlyoz. A "Vár állott, most kőhalom" sor egy költői kép, ellentét a szépen álló vár, és a romos kőhalom között. A harmadik versszakban a kalász és a nektár a bőség jelképei. Mátyás bús hada pedig a fekete sereget szimbolizálja, mely 1485-ben elfoglalta Bécset. (Bár nem maradt sokáig magyar kézen, mégis nagy siker volt az emberek szemében Ausztria elfoglalása. ) Az első hat versszak még a múltról szól, de a hetedik már a jelenbe lép át. Gondoljuk csak az 1809-i csatára, ahol a Franciák szétverték a magyar nemesi felkelést! " S ah, szabadság nem virul / A holtnak véréből, ". A vers keresztrímes, rímképlete ABABCDCD. Műfaja óda, azon belül pedig himnusz. (Istenhez írott, magasztos költemény. ) A Szózat sokkal lelkesítőbb hatással volt rám, mint a Himnusz. Hangvitele is határozottabb, szinte megjósolja, hogy "Még jőni kell, még jőni fog / egy jobb kor…". Ez reményt ad. A Szózatban csak minden második sor rímel, ez a félrím (Rímképlete XAXA XBXB, X=nem rímel).
- Mikor nyit a dunaújvárosi élményfürdő
- Ford - Sárvédők, küszöbök - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu
- Minnie szivárványa , Rajzfilmek, online mese videók, animációs sorozatok gyerek műsorok - Mese-tv.hu
- 1137 budapest szent istván körút 18 2017
Összehasonlító elemzés Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat | Érettségi tételek
Az első meghatározott történelmi utalások a negyedik versszakban találhatóak, "Árpádnak hadai" és "Hunyadnak karjai". Ez előtt végig általánosít, például "Apáid vére folyt". Nem tudjuk meg, hogy melyik apáink ról van szó. A hetedik versszak előrevetíti Magyarország lehetőségeit, pontosan kettő jövőkép közül választhatunk: "éltet vagy halált! ". (Ez egy ellentét. ) A következő versszakok ezt a két válaszutat taglalják, egészen a befejező keretig. " Légy híve rendületlenül / Hazádnak, oh magyar: / Ez éltetőd, s ha elbukál, / Hantjával ez takar. / A nagy világon e kívül / Nincsen számodra hely; / Áldjon vagy verjen sors keze: / Itt élned, halnod kell. " Kölcsey 33 évesen, Vörösmarty 35 évesen alkotta e két nagyszerű ódát. Mindkét vers körülbelül 60 soros, 220 szavas, 1400-1500 karakteres, pedig a Himnusz sorai valamivel hosszabbak a Szózatéinál. Mindkét vers dallamos, verselésük időmértékes. Ünnepek, megemlékezések alkalmával általában a Himnuszt játsszák nyitásként és a Szózatot zárásként.
Vörösmarty a magyar nemzettől várja a haza felvirágzását, míg Kölcsey a nemesi nemzetre számít.
Ez olyan, mintha Magyarországnak két himnusza lenne, ami szerintem egy nagyszerű dolog. Budapest, 2009. június 9. 5 és fél óra, 781 szó, 5319 karakter.
2) A SZóZAT (1836) - Műfaja: óda. - Verselése: időmértékes. - Szónoki KIĆLTVĆNY a magyar nemzethez. - 1-2, 13-14. versszak: szónoki keret, a mondanivaló művészi kifejezése. Felszólítás a rendületlen hazaszeretetre, a végén ennek megismétlése, szózat a jelenhez. - 3-4-5. versszak: dicső, harcos múlt, ami helytállásra kötelez a jelenben is. - 7-7. versszak: a költő bátor öntudattal fordul sokat szenvedett nemzete nevében az emberiséghez. Helyünk van a népek családjában. - 8-9-10. versszak: a múlt és a jelen nagy erőfeszítéseinek meg kell hozniuk a szebb jövőt. - 11-12. versszak: a szabadságért vívott harcban " a nagyszerű halál " kockázatát is vállalnunk kell. 3) HIMNUSZ-SZóZAT ÖSSZEHASONLíTó ELEMZÉS Keletkezési körülmények: Himnusz: 1823 sötét éveiben csak istenben bízhat a költő. Szózat: 1836 terror, börtön. Téma: Himnusz: a magyar nép története, múltja-jelene-jövője. Szózat: csak a dicső múltat említi. Cím és alcím: Himnusz: a műfajt jelenti, a cenzúra megtévesztésére. Szózat: a néphez szóló üzenet, felhívás.
